Dukay Nagy Ádám

Titokbhakta

A kötet tengelye körül az én és a hamis ego – vagy személyiség –, illetve kettejük kapcsolata – mint külön entitás – kering. A konstans skizoid állapot. Meg pszichedelikus. Amit senki nem úszhat meg. Illetve a pszichedelikus állapotot igen, az megúszható. De a hasadásokat, a fölismerést, hogy én nem az vagyok, aki a homlokom mögött beszél, nem lehet megúszni. Bárhogy csűröd-csavarod, egyszer kétségtelenné válik: az a hang nem tartozik hozzád. Az nem a te. Ennek a kitartott hasadt állapotnak ugyanakkor van egy érdekes hozadéka: gyakorta láthatóvá válik a közeljövő. Nem tudod befolyásolni, de lejátszódik előtted, melyik oldalára esik a kocka. Előre emlékszel.
 
A szerzőről:
 
1975-ben született Salgótarjánban. Eddig megjelent kötetei: Szobrok az esőnek (1998), Hosszú eltáv (2002). A Szépírók Társaságának tagja, 1998 óta könyvkiadói szerkesztő. Verseket, prózákat, recenziókat, kritikákat publikál. Művei az Élet és Irodalom, a Parnasszus, az Új Holnap, a Jelenlét, az Új Ember, az Árgus, a Szépirodalmi Figyelő és az Új Forrás folyóirataiban jelentek meg. 2003-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült.